+36/20 662 8442

Tudnod kell, hogy mi történik a testedben edzés közben 2.rész

2016-07-30 / Edzés, Életmód

energiatermeles2

 


 

Előző cikkben az ATP-PC energia rendszer működését írtam le Nektek. Ígéretemhez híven, következik a "más" rendszerek működése.

Először is nézzük meg az az anaerob glikolitikus rendszer működését:

Ez a rendszer azonnal beindul, amint magas intenzitású tevékenységet kezdünk el végezni. Azoknál a sportágaknál jellemző, amelyek 90 másodpercnél tovább tartanak, ilyen a súlyzós edzés a kondicionálóteremben vagy 400-800 méteres sprint. A hirtelen nagy energiaigényre azért van szükség, hogy a glükóz oxigént igénylő energiatermelő folyamat helyett egy másik utat válasszon, melyben nem használ oxigént. Ezzel sok időt takarít meg. Egy 30 másodpercnél tovább tartó nagy intenzitású gyakorlathoz ez a rendszer a teljes energiafelhasználás 60%-ával járul hozzá, 2 percen túl ez a hozzájárulás 35%-ra esik vissza. Az anaerob glikolitikus rendszer szénhidrátot használ fel az izomglikogén vagy glükóz képzésében. A glikogén glükózra bomlik le, ez a folyamat oxigén hiányában gyorsan megy végbe, hogy ATP és tejsav keletkezzen.

atp

Minden glükózmolekula csak két ATP molekulát termel anaerob feltételek mellett, így ez a rendszer nem hatékony. A test glikogénraktárai nagyon lecsökkennek, kiürülnek, ami azt bizonyítja, hogy a gyors folyamatoknak ára van. A fokozatosan növekvő tejsav mennyisége nyilvánvalóan fáradást okoz, ami megelőzi a további izom-összehúzódásokat (ellentétben a népi hiedelemmel nem a tejsav, hanem a felgyülemlett hidrogénionok és a savasodás az, ami az égető érzést okozza rögtön a maximális edzés után.)

De mi történik a tejsavval? Nézzük meg azt is:

A tejsav, ami az izomban termelődik, nem negatív termék. Értékes üzemanyag. Amikor egy gyakorlat intenzitása lecsökken vagy befejezzük az edzést, a tejsavnak két útja van. Egy részük átalakul egy másik anyaggá, piruváttá (piroszőlősav), ami oxigén jelenlétében ATP-vé bomlik le. Vagyis a tejsav ATP-t képez, és az aerob gyakorlatokhoz szükséges hasznos energiát adja. A másik lehetőség, hogy a tejsav elkerülhet az izmokból a vérereken keresztül a májba, ahol visszaalakulhat glükózzá, onnan visszakerülhet az erekbe, vagy elraktározódhat glikogénként a májban (ezt a folyamatot glükoneogenezisnek nevezzük).
Ez megmagyarázza, hogy miért érzünk fájdalmat és izommerevséget egy kemény edzés után. Ez nem a tejsav-felhalmozódásnak a következménye. Valójában a tejsav a gyakorlást követően 15 percen belül kitisztul.

Van még egy energia termelő rendszerünk, ami az aerob glikolitikus rendszer:

Az aerob rendszer ATP-t tud építeni a szénhidrát lebontásából (glikolízis) és a zsírok lebontásából (lipolízis) oxigén jelenlétében.

glikogen

Bár az aerob rendszer nem tud olyan gyorsan ATP-t képezni, mint az anaerob rendszer, mégis nagyobb mennyiséget hoz létre. Amikor elkezdjük a gyakorlatokat, kezdetben ATP-PC és az anaerob glikolitikus rendszert használjuk, de néhány perccel később az energiaképzésben átváltunk az aerob rendszerre. A szénhidrátok nagy része, ami táplálja az aerob glikolízist, az izomglikogénből származik.
A vérerekből származó további glükóz még fontosabbá válik, amint az edzés egy óránál tovább tart és az izomglikogén-koncentráció lecsökken.

Jellemzően a két óránál tovább tartó magas intenzitású edzés során (VO2max nagyobb mint 70%) majdnem az összes izomglikogén ki fog ürülni. A vérerekből származó glükóz üzemanyagként szolgál a továbbiakban az izmok számára a zsír mennyiségének növekedésével együtt (lipolitikus glikolízis).
Az erekben levő glükóz származhat a májglikogén lebontásából vagy az edzés során felhasznált szénhidrátból.

Az aerob gyakorlatok energiaigénye lassúbb és kisebb, mint az anaerob gyakorlatoké, így több idő van jelentős mennyiségű oxigén szállítására a tüdőkből az izmokhoz, és több ideje van a glükóznak, hogy ATP-t építsen oxigén segítségével. Ebben a körfolyamatban 1 molekula glükóz 38 molekula ATP-t tud képezni. Így az aerob energiatermelés kb. hússzor hatékonyabb, mint az anaerob energianyerés. Az anaerob gyakorlatok csak glikogént használnak. Miután az aerob gyakorlatokhoz szükség van glikogénre és zsírra is, ezért ez tovább
fenntartható folyamat. Hátránya, hogy lassabban termel energiát.
A zsír szintén tud energiát termelni az aerob rendszerben. A zsírsav 80-200 molekula ATP-t tud termelni a típusától függően. A zsír a szénhidrátoknál még hatékonyabb energiakészlet. Azonban csak ATP-vé tud lebomlani aerob feltételek mellett, amikor az energiaigény viszonylag alacsony, és így az energiatermelés lassú.

Ha lemaradtál volna a cikk első részéről. Itt el tudod olvasni: Mi az energia és hogy termelődik? 1.rész

Szólj hozzá Te is! Itt megteheted:

Hozzászólás